tag:blogger.com,1999:blog-29509573409583013402024-02-20T02:55:31.421-08:00Magyar kastélyok - régi képeslapokonDr. Sándor Csaba szegedi ügyvéd a 1980-as évek végén kezdte el nagy szenvedéllyel gyűjteni a régi (századfordulós és az 1900-as évek elejéről való) képeslapokat, és 2001-ben bekövetkezett haláláig folytatta. Ezzel a bloggal nemcsak a történelmi Magyarország kastélyainak és várainak, egy valaha volt, mára elsüllyedt magyar világnak, hanem e világ emlékei lelkes gyűjtőjének, a sok romantikus magyar egyikének, dr. Sándor Csabának is emléket állítok.Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.comBlogger12125tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-33735664026811491142014-07-13T14:25:00.000-07:002014-07-20T07:53:31.200-07:00Hidasnémeti <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Hidasnémeti jelenleg 1134 lakosú község a mai Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében, a Gönci járásban, Miskolctól kb. 60 kilométerre északkeletre. A
település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.
1910-ben még a Kassai járáshoz tartozott, s 719 magyar lakosa volt.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Német(i), illeti Alnémeti néven Árpád-kori település, mely a
környék többi településéhez hasonlóan, a honfoglalás után az Aba nemzetségé
volt. Nevét az oklevelek 1219-ben Olnemet néven a Váradi Regestrum említette
először. A település a 12. században jött létre, kilenc másik faluval együtt
német telepesek alapították. A 13. században a Hernád mentén három Németi falu:
Al-, Fel- és Középnémet nevű telepes falu létezett, melyek közé Alnémeti
(Hidasnémeti) is tartozott. Egyike volt annak a 10 királynéi német
telepesfalunak amelyeket a vizsolyi ispánság fogott össze. A három Németi nevű
települést még a király adta Menne dajkának, a szász István fia Mihály
feleségének, aki IV. Lászlót és testvérét Máriát szoptatta. 1299-ben Mihály
ispán és fia István, valamint György budai polgár a három Németi falun
megosztozott; Fel- és Középnémeti keleti fele Mihályéké, nyugati fele Györgyé
lett. Alnémetit pedig az új telepesek jövetele miatt közösen használták.</div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A 16. századig Alnémeti néven szerepel, ekkortól kezdik
Hidasnémeti néven említeni, utalva a Hernád folyón átívelő hídra, ami fontos
vámszedő hely volt. Ebből a faluból származik a Ferdinandy család (Ferdinandy
György 21. századi író, Ferdinandy Gyula és Ferdinandy Gejza).<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEht7yRZn3gOkYE-kp9tMCN-zo0nptKPzeiNMI2lQd7Jw4QnZA30T99tjDbaQnjt5FBEf-Q6QtktCTFiQpWt4ZYIgNNik0PrZmL9eV8hxMgjShLRsWuZFzOk2WbQmOecfjtEU-mRsMVFwFk/s1600/Hidasn%C3%A9meti.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEht7yRZn3gOkYE-kp9tMCN-zo0nptKPzeiNMI2lQd7Jw4QnZA30T99tjDbaQnjt5FBEf-Q6QtktCTFiQpWt4ZYIgNNik0PrZmL9eV8hxMgjShLRsWuZFzOk2WbQmOecfjtEU-mRsMVFwFk/s1600/Hidasn%C3%A9meti.JPG" height="208" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv0gzNLAZcsQCRSQQfwkf538EP3BWzXs8ZKwpYWKYRhbLvQHd-NOT5aNKCO_SjeiGlWH76K47rCWggdUwI4Uyo2XnM859u2iOSb3Ev_v3xihsRGFy1g2VYGKMQpzdQNQlKrqPPvut8_X0/s1600/Hidasn%C3%A9meti_2.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv0gzNLAZcsQCRSQQfwkf538EP3BWzXs8ZKwpYWKYRhbLvQHd-NOT5aNKCO_SjeiGlWH76K47rCWggdUwI4Uyo2XnM859u2iOSb3Ev_v3xihsRGFy1g2VYGKMQpzdQNQlKrqPPvut8_X0/s1600/Hidasn%C3%A9meti_2.JPG" height="204" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdKOSM42ryo4eu98QgIfZLBxRUzCZ6EGs5MqGdZT0zK8X8TDAsXnLDShG3aCvbjwzpj4ArtoyvoC-p25yUy3kdDOqmIuFcstK0XE0uaUmKvLqeQHorRDL3inD8fYL6vYb3MTwy4cEuJdw/s1600/Hidasn%C3%A9meti_3.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdKOSM42ryo4eu98QgIfZLBxRUzCZ6EGs5MqGdZT0zK8X8TDAsXnLDShG3aCvbjwzpj4ArtoyvoC-p25yUy3kdDOqmIuFcstK0XE0uaUmKvLqeQHorRDL3inD8fYL6vYb3MTwy4cEuJdw/s1600/Hidasn%C3%A9meti_3.JPG" height="229" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Dr. Sándor Csaba gyűjteménye három kastély, pontosabban kúria emlékét őrzi, ezeknek egyike a Ferdinándy család kúriája.<br />
<br />
(A magyar nyelvű Wikipedia szócikke alapján.)</div>
Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-60596028732451244952014-07-13T14:22:00.000-07:002014-07-13T14:22:01.816-07:00Hejce<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Hejce község (1910-ben kisközség) a mai Borsod-Abaúj-Zemplén
megye Gönci járásában, Miskolctól 60 kilométerre északkeletre található, a
Zemplén nyugati lábánál. Mindössze 235 lakosa van, míg 1910-ben még több mint
700 volt. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága
van.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Hejce egyik legkorábbi településünk, már 1009-ből van róla
adat, ekkor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. A 15.
században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is
Csehországnak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már mezőváros.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">A 18. században Eszterházy Károly gróf, egri püspök copf
stílusú kastélyt építtetett a faluban. A kastélyban 1950-52-ig katolikus
papnevelő intézet, szeminárium működött, majd szociális intézmény lett belőle. 1991-ben
megalakult a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4CnIKCGgRmk-koXDXzrMQU_tQmXDUnFRAIDqB-mecpWgqAVdFhkPG47_kZh8Z3SfNc2dTDnNxbZK2anDgEHB7iyFS3CltfzEnmwTHEcffyIOSmI3KBl5qjOs1McowplMjTrreJ66vpKM/s1600/Hejce+p%C3%BCsp%C3%B6ki+kasgt%C3%A9.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4CnIKCGgRmk-koXDXzrMQU_tQmXDUnFRAIDqB-mecpWgqAVdFhkPG47_kZh8Z3SfNc2dTDnNxbZK2anDgEHB7iyFS3CltfzEnmwTHEcffyIOSmI3KBl5qjOs1McowplMjTrreJ66vpKM/s1600/Hejce+p%C3%BCsp%C3%B6ki+kasgt%C3%A9.JPG" height="228" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtzytdrG14k-JIAfOnrN1NzSXUnt-giVmxEXy_jVvu5p77ptrbKIqbb4qGL-M7yYKPZUHafyS14LB6Qpj4Ev0YLX_QWFuikDHmgYdjh2gKqu9udQkimelqdqoLVDNKpo6dd4EPn-y3Et4/s1600/Hejce+p%C3%BCsp%C3%B6ki+kast%C3%A9ly.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtzytdrG14k-JIAfOnrN1NzSXUnt-giVmxEXy_jVvu5p77ptrbKIqbb4qGL-M7yYKPZUHafyS14LB6Qpj4Ev0YLX_QWFuikDHmgYdjh2gKqu9udQkimelqdqoLVDNKpo6dd4EPn-y3Et4/s1600/Hejce+p%C3%BCsp%C3%B6ki+kast%C3%A9ly.jpg" height="219" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">A közelben 2006. január 19-én történt repülőgép-szerencsétlenség
42 halottjának emlékét a szerencsétlenség helyszínén emlékhely őrzi.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="line-height: 115%;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek
csak magyar lakossága van.</span></span></div>
Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-65829547460215983562014-07-13T14:18:00.001-07:002014-07-20T07:59:04.864-07:00Gönc<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Gönc kisváros a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65
kilométerre északkeletre. 1910-ben, majd 2013 óta újra a Gönci járás székhelye.
1910-ben 2819 lakosa volt, 2013-ban 2164 lakosa volt; lakosságának 94%-a magyar,
6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Gönc német telepes falu, a Hernád mentén, Újvár alatt
letelepített királynéi német telepesfalvak egyike, nevét 1219-ben
említette először oklevél Bücij (Guncy) néven. A tatárjárás után
a királynéi német telepes falvakat a vizsolyi ispánság fogta össze,
külön ispánnal az élükön. IV. (Kun) László uralkodása alatt, az 1280-as
években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől
délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is <b><i><span style="text-decoration: none; text-underline: none;">Amadé-vár</span></i></b><span style="text-decoration: none; text-underline: none;">nak</span> neveznek. <span style="text-decoration: none; text-underline: none;">Aba Amadé</span> itt
rendezte be udvartartását és innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta
az uralma alá tartozó vármegyéket is.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly
Róbert király egy ideig Amadé nádornál, a várban tartózkodott. <span style="text-decoration: none; text-underline: none;">1304</span> körül a Vencel
híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát,
de sikertelenül. Az ostromlókat megverték és Vencel zászlaját elvették. A
zászlót a gönci várnagy: Apród István elküldte a királynak Oroszországba, aki
ekkor első felesége elhozatala miatt járt ott. 1311-ben Amadé nádor halála,
majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett
veresége után a várat Károly Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta
és bevetette. Ettől kezdve a Drugetheké lett.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős
szőlőtermelés jellemezte, s az <span style="text-decoration: none; text-underline: none;">1327</span>-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon
hetivásárt is tartottak. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az egri püspök
joghatósága alól. Az <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1332" title="1332"><span style="text-decoration: none; text-underline: none;">1332</span></a>. évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa,
illetőleg káplánja 2 M. (2000 garas?) és fél <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fert%C3%B3&action=edit&redlink=1" title="Fertó (a lap nem létezik)"><span style="text-decoration: none; text-underline: none;">fertó</span></a> (nyolcad tallér, esetleg
dukát?), <span style="text-decoration: none; text-underline: none;">1333</span>-ban
2 és fél M. pápai tizedet fizetett, ezen összeg nagyságát tekintve Göncnél <span style="text-decoration: none; text-underline: none;">mezőváros</span>szintre
mutat. A huszita mozgalom idején a husziták kezére került.
A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra
magyar többségűvé.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
1570 és 1647 között Abaúj vármegye székhelye
volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; Károlyi
Gáspár itt fordította magyarra a Bibliát (lásd: Károlyi-biblia). 1687-ben
egy időre Göncön telepedett meg a <span style="text-decoration: none; text-underline: none;">Sárospatakról</span> elűzött
református főiskola is.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok
kereskedelemében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún. gönci
hordó mértékegységgé vált. A részben mezőgazdasággal foglalkozó
településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti
csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az
ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentőségét.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
1979–81 között itt működött a Szathmáry István alapította
alkotótábor. <span style="text-decoration: none; text-underline: none;">2001</span>-ben
visszakapta városi rangját. A 2013. január elsejétől életbe lépő közigazgatási
beosztás a Gönci járás székhelyének jelölte ki.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Gönc látnivalói a <span style="text-decoration: none; text-underline: none;">Huszita-ház</span>, a <span style="text-decoration: none; text-underline: none;">Pálffy-kastély</span>, <span style="text-decoration: none; text-underline: none;">Károlyi Gáspár</span> szobra a református templom
kertjében, a régi zsidó temető és a Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás a
református templom mellett. Környékén vannak a gönci pálos kolostor, valamint
az Amadé-vár romjai.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSW3YEqoGjPpmsoSdjnbmxGmMmLUqxYtMSLx3OcgV6ogx8A8ZIDjccxg8DbYYYMgVS8ANzEKZp9Z5WrCbBeM1BZ4oD8-eGq7XKnAbaaG6daEiBcWw8LazVp-Gt0Gdg_WbgyZ_eVn8us1k/s1600/G%C3%B6nc.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSW3YEqoGjPpmsoSdjnbmxGmMmLUqxYtMSLx3OcgV6ogx8A8ZIDjccxg8DbYYYMgVS8ANzEKZp9Z5WrCbBeM1BZ4oD8-eGq7XKnAbaaG6daEiBcWw8LazVp-Gt0Gdg_WbgyZ_eVn8us1k/s1600/G%C3%B6nc.JPG" height="224" width="320" /></span></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcanjFA_z7Akw7kB_D5EPTAg7wAB90p_pfyiqgRhOuboLeTurbNCo-hIF_fcsPUq7WK1I1M6_i1eOQ7yvAIJ9EoDRUmZFZNY5Q55IDyk_A7Sb2NArgURfMX-dExQY-x9bmi61YO7NN90g/s1600/G%C3%B6nc+P%C3%A1lffy+kast%C3%A9ly.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcanjFA_z7Akw7kB_D5EPTAg7wAB90p_pfyiqgRhOuboLeTurbNCo-hIF_fcsPUq7WK1I1M6_i1eOQ7yvAIJ9EoDRUmZFZNY5Q55IDyk_A7Sb2NArgURfMX-dExQY-x9bmi61YO7NN90g/s1600/G%C3%B6nc+P%C3%A1lffy+kast%C3%A9ly.JPG" height="240" width="320" /></span></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="text-align: justify;">Az egykori Pálffy-kastély Gönc városában, a
Kossuth utcában áll, a városháza épülete mellett. <br />A kastély 1780-ban épült copf
stílusban. Később nagymértékben átalakították eklektikus stílusban.
Az épület összetett alaprajzú, földszintes. A főhomlokzatára atimpanonos bejárat
a leginkább meghatározó. Az épület műemléki védettséget élvez. Jelenleg
gyermekotthonként működik, jó állapotban van, nem látogatható. </span><br />
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<span style="text-align: justify;">(A magyar nyelvű Wikipedia cikke alapján.)</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-83668903206845728372011-12-28T11:02:00.000-08:002011-12-28T11:14:08.582-08:00Encs<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJIOUUpjESxKNnM1VkDKRVWp7Ax0qNc1e_EXRpS770oQkrP2I1qGbo2wFT_TwvjsZTM0_mLccAhxbr4J6Y1IdhRAorz-K_BGziOt6KbpPGSMAvGhh6ds9Q8A6KzLgKQDcUq494rlW-R4Q/s1600/Forr%25C3%25B3encs.JPG"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; DISPLAY: block; HEIGHT: 260px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5691258888987288322" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJIOUUpjESxKNnM1VkDKRVWp7Ax0qNc1e_EXRpS770oQkrP2I1qGbo2wFT_TwvjsZTM0_mLccAhxbr4J6Y1IdhRAorz-K_BGziOt6KbpPGSMAvGhh6ds9Q8A6KzLgKQDcUq494rlW-R4Q/s400/Forr%25C3%25B3encs.JPG" /></a><br /><br /><div align="justify"><strong>Encs</strong> (a vasútállomása alapján gyakran: <em>Forró-Encs</em>) területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az itt lakó lakosságot.A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.</div><br /><div align="justify"><br />A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek, a vármegye Szikszói járásában. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. Az 1920-as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az abaújszántói és szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi,, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd ls Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.</div><br /><div align="justify"><br />A település lakossága 7052 fő (2001), 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. </div>Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-67458588072238389152011-12-28T10:52:00.000-08:002011-12-28T11:01:56.725-08:00Enyicke<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwRzn2ql7r4AE542uKXyHOcbmn0RJZNX-OvKEe4dv4VFK32EeCtcVYq3v79jbtLuvn5meT-Du12myDX0wBctvcewZAJZCfyjt3HBg8xNaa3cKbNlxzJbiM9dQzXawPbzM2uflsHL_nydg/s1600/Enyicke.JPG"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; DISPLAY: block; HEIGHT: 259px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5691256230404411906" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwRzn2ql7r4AE542uKXyHOcbmn0RJZNX-OvKEe4dv4VFK32EeCtcVYq3v79jbtLuvn5meT-Du12myDX0wBctvcewZAJZCfyjt3HBg8xNaa3cKbNlxzJbiM9dQzXawPbzM2uflsHL_nydg/s400/Enyicke.JPG" /></a><br /><br /><div align="justify"><em>Enyicke</em> (szlovákul <em>Haniska pri Košiciach</em>) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 1390 lakosából 1374 szlovák volt.</div><br /><div align="justify"><br />A falu területén már a paleolit korban is éltek emberek, a pilinyi kultúra, a késő bronzkor és a korai vaskor, a hallstatti kultúra temetőinek nyomait tárták itt fel. 1232-ben említik először Eniske néven. 1267-ben István ifjabb király Enezca földjét híveinek Pósa magiszternek és testvérének adja, amely az oklevél szerint korábban Abaújvár birtokosáé volt, aki utód nélkül halt meg. 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi plébániáját és Szent István király tiszteletére szentelt templomát. Az 1427-es összeírás szerint a falunak 37 adózó portája volt, melyből 20 a püspöknek, 11 Bakty Zsigmondnak, 6 Buzlay Balázsnak adózott. 1553-ban csupán 19 portát számláltak a faluban. 1621 előtt épült Wesselényi-várkastélya, melyet ekkor romosnak mondanak, 1681-ben a katonaság rongálta meg, 1688-ban újjáépítették. 1672. szeptember 14-én itt aratott győzelmet a bujdosók serege Spankau kassai főkapitány kétezer fős császári serege felett (enyickei csata). 1705-ben már működött katolikus iskolája. 1720-ban mindössze 7 háztartás volt a településen. Ebben az időszakban északról szlovák telepesek érkeztek a községbe. A 18. századtól 1848-ig Enyicke várástartási joggal bíró mezőváros volt. 1828-ban 229 házában 937 lakosa élt.</div><br /><div align="justify"><br />Vályi András szerint <em>"ENITZKE. Haniszka. Elegyes mező Város Abauj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, a’ kinek régi kastéllyával, e’ mező Város díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Kassától egy mértföldnyíre az Ország úttyában, határja elég termékeny, réttye, legelője jó, fája mint a’ kétféle, eladásra jó alkalmatossága, a’ Kassaiaktol mulatság kedvéért gyakorta látogattatik piatza Kassán, első Osztálybéli."</em><br /></div><br /><div align="justify">Fényes Elek szerint <em>"Enyiczke, (Haniska), Abauj v. tót mváros, ut. p. Kassához délre 1 1/2 mfdnyire, a pesti postautban: 917 k., 5 evang., 1 ref., 18 zsidó lak. Kath. paroch. templom., nagy kétemeletes kastély. Vendégfogadó. Első osztálybeli róna határ. F. u. a b. Meskó nemzetség." </em></div><br /><div align="justify"><br />1910-ben 1082, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1926. december 20-22. között itt végezték az első kísérleti rádióadást Szlovákia területén.</div><br /><div align="justify"><br />A Wesselényi-várkastély mai formája a 19. századi átépítés nyomait tükrözi.<br /></div><br /><div align="justify">(A magyar nyelvű wikipedia szócikke alapján.)</div>Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-16245908085011612152011-12-28T10:39:00.000-08:002011-12-28T10:49:07.466-08:00Bárca<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikv2owkK6Z2P0jpZ8PI_VLoZNqmmHkSAv3vqoJCz5NgYggQ9Xfdb-peemZA3q9Ll5Vz4a8gjyeVfl1-KCyF4421cDnPwTiZSt9ZCyYcZJgeUH0sja-T4pK7ADVixgXJn5Y2S18YAGPAhw/s1600/B%25C3%25A1rca_3.JPG"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; DISPLAY: block; HEIGHT: 258px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5691252807008365890" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikv2owkK6Z2P0jpZ8PI_VLoZNqmmHkSAv3vqoJCz5NgYggQ9Xfdb-peemZA3q9Ll5Vz4a8gjyeVfl1-KCyF4421cDnPwTiZSt9ZCyYcZJgeUH0sja-T4pK7ADVixgXJn5Y2S18YAGPAhw/s400/B%25C3%25A1rca_3.JPG" /></a><br /><br /><div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgw1mjfoEUi2JktjSImllM7f_bgigJSGFOldN0g15jbrBl2YhU2K9Y90mWvQup0cF-0pRUO7P1VfwraBOKRlSV-mET_MWht-icu0W3oGudX7bQvVEHiuYU5s9e2wlr1cp3X7adDF5R3KNs/s1600/B%25C3%25A1rca_2.JPG"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; DISPLAY: block; HEIGHT: 264px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5691252799588395602" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgw1mjfoEUi2JktjSImllM7f_bgigJSGFOldN0g15jbrBl2YhU2K9Y90mWvQup0cF-0pRUO7P1VfwraBOKRlSV-mET_MWht-icu0W3oGudX7bQvVEHiuYU5s9e2wlr1cp3X7adDF5R3KNs/s400/B%25C3%25A1rca_2.JPG" /></a><br /><br /><div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjF3Uh6ZQKaKxFTcH634pZMgwnoBCMq6yoptMCtBsuacO_J9lhtG_Trzzciqk8LFXV7xXphKU5yN0NiA-mlcU9GytRQLK647fJHiWB0dIpj4kKM-sBEsUu6CJ3Ec-rJ3S4d3wfmGCbAuP4/s1600/B%25C3%25A1rca_1.JPG"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; DISPLAY: block; HEIGHT: 260px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5691252794332926498" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjF3Uh6ZQKaKxFTcH634pZMgwnoBCMq6yoptMCtBsuacO_J9lhtG_Trzzciqk8LFXV7xXphKU5yN0NiA-mlcU9GytRQLK647fJHiWB0dIpj4kKM-sBEsUu6CJ3Ec-rJ3S4d3wfmGCbAuP4/s400/B%25C3%25A1rca_1.JPG" /></a><br /><br /><div align="justify"><strong>Bárca</strong> (szlovákul <em>Barca</em>) Kassa településrésze, egykor önálló község Szlovákiában a Kassai kerületban a Kassai IV. járásban. 2000-ben 3030 lakosa volt. Kassa központjától 4 km-re délre fekszik, a városhoz tartozik.</div><br /><div align="justify"><br />Ősidők óta lakott hely, határában 70-100 ezer éves ősemberi telep maradványait tárták fel. Először 1215-ben említi oklevél Barca néven. Már a 13. században három faluból (Albárca, Felbárca és Középbárca) állt. Középkori várának romjai még ma is láthatók. Nevének eredete vitatott. Az egyik magyarázat szerint a régi magyar Barca személynévből ered, amelynek előzménye a török eredetű Borz személynév (ótörök <em>bars</em> = tigris). A másik magyarázat szerint a szláv barica főnévből való, amely vizenyős rétet jelent.</div><br /><br /><div align="justify">Vályi András szerint <em>"BÁRCZA. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kassa Városának szomszédságában, ’s Bártzi Uraságnak kastéllyával ékes, határja termékeny, ’s külömbféle javai vagynak, azonkivül Kassához közel lévén, vagyonnyait jó áron eladhattyák, első Osztálybéli."</em></div><br /><div align="justify"><br />Fényes Elek szerint <em>"Bárcza (Felső), tót falu, Abauj vgyében, Kassához délre 1 órányira, a pesti országutban; 730 r. kath. 48 g. kath., 25 evang., 29 ref., 97 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ref. szentegyház. Van itt a Bárczay nemzetségnek 4 kastélyja, mellyek közül egy dombon fekszik, s mindenik közt legszebb, legnagyobb, s hozzá egy nem régen ültetett angolkert is járul. Továbbá van itt vendégfogadó, fördőintézet, több korcsma, számos mesterember. F. u. a Bárczay nemzetség." </em></div><br /><br /><div align="justify">1910-ben 1330, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.</div><br /><div align="justify"><br />Ma tipikus családiházas beépítésű település, melynek mezőgazdasági középiskolája, kereskedelmi főiskolája, tanárképzője és általános iskolája, autószervize van.</div><br /><div align="justify"><br />A faluban a Bárczay családnak három kastélya volt. A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, ezen kívül még református templom van a faluban. Repülőgép Múzeum a repülőtér közelében. A helyi aeroklub 11 hektáros szabadtéri múzeumában megközelítőleg húsz légi jármű található. </div><br /><br /><div align="justify"></div><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><div align="justify">(A magyar nyelvű wikipedia szócikke alapján.)</div></div></div>Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-47929870698064680862011-08-04T14:05:00.000-07:002011-08-17T01:50:21.404-07:00Aranygombos Telkibánya<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQhLjNoa0kWIPyOGg85i0X287yd8fZzPgjhghmFH2d-aYso_NId1xZK5wx_vZmAJc-RYqZzGffmZUwlUE4dukkO1S36as0yKgWUAfVGffZB2fdvd9pqc-s-WQ2TPX66Zr5PVYjvbgMhJM/s1600/Aranygomb-Telkib%25C3%25A1nya.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5637111812452044994" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 289px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQhLjNoa0kWIPyOGg85i0X287yd8fZzPgjhghmFH2d-aYso_NId1xZK5wx_vZmAJc-RYqZzGffmZUwlUE4dukkO1S36as0yKgWUAfVGffZB2fdvd9pqc-s-WQ2TPX66Zr5PVYjvbgMhJM/s400/Aranygomb-Telkib%25C3%25A1nya.JPG" border="0" /></a>
<br />
<br /><div align="justify"><strong>Telkibánya</strong> község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Abaúj–Hegyközi kistérségben, egykor Abaúj-Torna vármegye füzéri járásában, lakossága 642 fő (2008. január 1.). Gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják, hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak. </div>
<br />
<br /><div align="justify"></div>
<br /><div align="justify">A községet 1270-ben említik először, <em>Teluky</em> néven, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok szövetségének a tagja volt, 1517-ben lakossága 150 fő körüli lehetett. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után a bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetelt a bányatermelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt, birtokosai előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi családok voltak, később a kincstár kezébe került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg a környékbeli kaolin lelőhelyekre alapozva porcelángyárat alapított Telkibányán, mely az első magyarországi porcelángyár. </div>
<br />
<br /><div align="justify"><em>(Készült a magyar Wikipedia szócikke alapján)</em></div>
<br />Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-53096649658428611002011-08-04T13:29:00.000-07:002011-08-17T01:49:56.154-07:00Alsólánc<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfrtvp98PDodyZQsb1KIWf_nknyfjToWtC9f2deCFrOy17CQ4LvymMpLuwc8M3sReLlbnyLomIarpGt7IHj9nNu2IEldtoqTxtRthWnVo1miJrfBYBS_OI9gbS2u0ehDyWDa1srJEHiCI/s1600/Als%25C3%25B3l%25C3%25A1nc.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5637101803214313314" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 260px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfrtvp98PDodyZQsb1KIWf_nknyfjToWtC9f2deCFrOy17CQ4LvymMpLuwc8M3sReLlbnyLomIarpGt7IHj9nNu2IEldtoqTxtRthWnVo1miJrfBYBS_OI9gbS2u0ehDyWDa1srJEHiCI/s400/Als%25C3%25B3l%25C3%25A1nc.JPG" border="0" /></a>
<br />
<br /><div align="justify"><strong>Alsólánc</strong> (szlovákul <em>Nižný Lánec</em>, németül <em>Unter-Lanzdorf</em>) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. A trianoni békeszerződésig Abaúj-torna vármegye Csereháti járásához tartozott. 1910-ben 269, túlnyomórészt magyar lakosa volt, 2001-ben 405 lakosából 208 magyar, 101 cigány és 48 szlovák.</div>
<br />
<br /><div align="justify">1298-ban <em>Lanch</em> néven említik először, neve a német eredetű <em>Lanch</em> személynévből származik.</div>
<br />
<br /><div align="justify">Vályi András szerint "<em>Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég."</em>
<br /></div>
<br /><div align="justify">Fényes Elek szerint <em>"Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség</em>." </div>
<br />
<br /><div align="justify"><em>(Készült a magyar Wikipedia szócikke alapján)</em></div>
<br />Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-72533092877255639732011-08-04T13:18:00.000-07:002011-08-17T01:49:20.846-07:00Abaújszéplak<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_cz1i_zxNHYyFFbxSj08EuVIWFOThkJkkUEfSZgIMQUWnOK8G88hdiaftdvq4dKH6fsa0gi29f8OalXo1BTcoN11EeWFjhgbhRon_akRbA4TXPw2LXXN2pas758u2i5Aq8ggbOvhWO2A/s1600/Abasz%25C3%25A9plak.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5637099286075249730" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 254px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_cz1i_zxNHYyFFbxSj08EuVIWFOThkJkkUEfSZgIMQUWnOK8G88hdiaftdvq4dKH6fsa0gi29f8OalXo1BTcoN11EeWFjhgbhRon_akRbA4TXPw2LXXN2pas758u2i5Aq8ggbOvhWO2A/s400/Abasz%25C3%25A9plak.JPG" border="0" /></a>
<br />
<br /><div align="justify"><strong>Abaszéplak</strong> (szlovákul: <em>Krásna (nad Hornádom)</em>, korábban <em>Syplak</em>) egykor önálló község, ma Kassa város része Szlovákiában, a Kassai kerület Kassai IV. járásában). 1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Nevét először 1219-ben, „<em>Zeploc</em>” néven említik. A település a 12. században keletkezett nem sokkal azután, hogy 1143-ban az Aba nemzetség bencés kolostort alapított itt, mely közvetlenül a mohácsi csata után, 1530 körül pusztult el. 1910-ben 1064 lakosából 831 szlovák, 213 magyar volt.</div>
<br />
<br /><div align="justify">Fényes Elek szerint "<em>Apáthi, Hosszú Szer, Rövid Szer, három összeolvadt tót-magyar falu, Abauj vgyében, mellyek közönségesen csak Széplaknak neveztetnek. Számlál 906 r. kath., 50 görög kath., 37 evang., 132 ref., 26 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny föld, erdő. Van itt b. Meskónak egy kastélyja, egy szép nagy kerttel együtt. F. u. az elsõ helységnek a Sz. István seminariuma, másodiknak az egri káptalan, a harmadiknak b. Meskó. Ut. p. Kassa</em>."</div>
<br />
<br /><div align="justify">A település kastélyát 1780-ban építették barokk-klasszicista stílusban, az épületet 1988-ban megújították. Rokokó kúriáját 1773-ban építették, majd a 19. században klasszicista stílusban bővítették.
<br />
<br /><div align="justify"></div></div>
<br /><div align="justify"><em>(Készült a magyar Wikipedia szócikke alapján)</em></div>
<br />Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-89758946628415454792011-08-04T12:03:00.000-07:002011-08-17T01:48:15.365-07:00Abaúj-Torna vármegye
<br />
<br /><div align="justify"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5637079558930118770" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 264px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ0ZnXFfcKnBV6n4j8s44urybRERcbP4MqJ0gc1xpwHBJWDdwsKoA1qZ_xkg-d8OkQLwjDf6pamz0wqvSO6OjrQa-DgAoArLMpS9rP-yQEYLjpCw-NORNhOiMMVqQoQg57qoSx1KTpNws/s400/800px-Abauj-torna.png" border="0" />
<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJo7Az7XNlGl7Ff6XrfOT4N6UuocmA2bc10YCDIzWYH995BqOS22EfyqeBWHpVu9GL9IeKPWA1rz6sdIAv5AbL89QCN86rwQcj8TY4amPmHDGTMEEKRkhDz4x2LHqzDc3jd5n0dlJN3TI/s1600/Aba%2525C3%2525BAj-Torna_county_map.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5637079564167515330" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 359px; CURSOR: hand; HEIGHT: 400px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJo7Az7XNlGl7Ff6XrfOT4N6UuocmA2bc10YCDIzWYH995BqOS22EfyqeBWHpVu9GL9IeKPWA1rz6sdIAv5AbL89QCN86rwQcj8TY4amPmHDGTMEEKRkhDz4x2LHqzDc3jd5n0dlJN3TI/s400/Aba%2525C3%2525BAj-Torna_county_map.jpg" border="0" /></a>
<br />
<br /><div align="justify">A Hernád folyó alsó szakaszán, a Kassától Szikszóig terjedő területen elterülő <em><strong>Abaúj-Torna vármegye</strong></em> a történelmi Abaúj és Torna vármegyék egyesítésével jött létre 1881-ben, s azzal egyidejűleg Torna vármegye hét községét a szomszédos Gömör-Kishont vármegyéhez csatolták. Az egyesített vármegye területe 3.317 km2 volt, lakosainak száma 1910-ben 202.282 lakosa volt. Ebből 156.668 magyar (77,45%), 36.067 szlovák (17,83%), 6.520 német (3,22%), 387 ruszin (0,19%) és 2.444 egyéb (1,20%) anyanyelvű volt. A megyeszékhely Kassa, önálló törvényhatósági jogú városként (mai terminológiával: megyei jogú város) nem tartozott a vármegye joghatósága alá. </div>
<br />
<br /><div align="justify">A történelmi <em><strong>Abaúj vármegye</strong></em> elődjét az államalapító István király szervezte meg, akkor még Újvár megye néven, az Aba nemzetség szállásterületén, melyből István sógora, majd második utóda, Sámuel király (közismert nevén: Aba Sámuel) származott. Újvár megye északon a lengyel határig, délen a Tiszáig, majdnem Szolnokig ért, területét Borsod vármegye beékelődő területe osztotta két részre. Újvár megye két darabja Borsodtól délnyugatra illetve északkeletre a 13. század közepéig Hevesújvár, illetve Sárosújvár megye néven szerepelt. Heves és Sáros megyék a 13. század folyamán önállósultak, a kialakult maradék terület ettől kezdve szerepelt Abaújvár megye néven.</div>
<br /><div align="justify">
<br /></div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgE44MFl4DGeV5CzkVnGt6EBa41e7UisbTnGIelbrRkzbOaeT-6BJJcwv-HfXOlG2zMBM8hf8jwu5rhlpLoKEVnL5i5ecGvZ085PrHd-RXx_sC-8UiO3w3MDamkmJ8ZjqD4yFtPU2i4abw/s1600/Abov-Turna_coatofarms.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5637079186174981122" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 286px; CURSOR: hand; HEIGHT: 400px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgE44MFl4DGeV5CzkVnGt6EBa41e7UisbTnGIelbrRkzbOaeT-6BJJcwv-HfXOlG2zMBM8hf8jwu5rhlpLoKEVnL5i5ecGvZ085PrHd-RXx_sC-8UiO3w3MDamkmJ8ZjqD4yFtPU2i4abw/s400/Abov-Turna_coatofarms.jpg" border="0" /></a> Abaúj vármegye székhelye 1647-ig Abaújvár, 1647-től Kassa volt. A természetes határokkal övezett megye területe és határai szinte alig változtak az évszázadok során. II. József, majd I. Ferenc alatt, majd az 1850-es évek abszolutisztikus rendszerei idején rövid időszakokra egyesítve volt Torna vármegyével. <em><strong>Torna vármegye</strong></em> az ország egyik legkisebb megyéje volt, s a Bódva völgyét takarja. Nevét a a meredek hegyen álló, tatárjárás után épített tornai vár (ma Szlovákiában). Újvár megyétől a 13. század folyamán különült el, ettől kezdve – kisebb megszakításokkal – 1881-ig fennállt.
<br />
<br />
<br /><div align="justify">Az egyesített Abaúj-Torna vármegye kisebbik, északi részét, a trianoni békeszerződés a megyeszékhellyel együtt Csehszlovákiához csatolta, míg a Magyar Királyság területén maradt nagyobbik rész székhelye Szikszó lett. Az első bécsi döntés következtében szinte az egész megye újra magyar állam része lett, s a megyeszékhely ismét Kassa lett. A második világháborút lezáró párizsi békeszerződés visszaállította a Trianonban megállapított határokat. A megmaradt terület 1945-50 között, ismét szikszói székhellyel az Abaúj vármegye nevet viselte, 1950 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye részét képezi, míg a Csehszlovákiához került része ma a független Szlovák Köztársaság kassai kerületét alkotja. </div>
<br /><div align="justify"></div></div>Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-53003844847619027792011-06-01T13:28:00.000-07:002011-08-17T01:46:41.653-07:00Dr. Sándor Csaba gyűjteménye<div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9GrrhkQM3-o_w9kvB5k6mhYb7-5xliUtCrONuZh_vGF4VAHImYNk_cTxO0vwt2JbKwBhD5MVjyGqGUUmL180pQ1PRA7u-d4Hew7dhXl32ItoV6R_wHv1P6I2ccKBYSqXfAisPlXbRWf8/s1600/Dr+S%25C3%25A1ndor+Csaba_2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5613351214980133682" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 383px; CURSOR: hand; HEIGHT: 400px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9GrrhkQM3-o_w9kvB5k6mhYb7-5xliUtCrONuZh_vGF4VAHImYNk_cTxO0vwt2JbKwBhD5MVjyGqGUUmL180pQ1PRA7u-d4Hew7dhXl32ItoV6R_wHv1P6I2ccKBYSqXfAisPlXbRWf8/s400/Dr+S%25C3%25A1ndor+Csaba_2.jpg" border="0" /></a> <strong><em>Dr. Sándor Csaba</em></strong> (Kiskunfélegyháza, 1956. január 23. – Szeged, 2001. június 5.) szülővárosában érettségizett, majd Szegeden tanult jogot, s 1994-ig Szegeden, a MÁV Jogsegélyszolgálatnál dolgozott, majd haláláig ügyvédként praktizált. 1981-ben megházasodott, s két fia született, Csaba (1983) és Szabolcs (1986). 2001. június 5-én hosszú évekig tartó betegeskedés után elhunyt Szegeden.
<br />
<br />
<br /><div align="justify">A régi (századfordulós és az 1900-as évek elejéről való) képeslapok gyűjtését a 1980-as évek végén kezdte el nagy szenvedéllyel, és 2001-ben bekövetkezett haláláig folytatta. Fő témái a történelmi Magyarország kastélyai és várai, bírósági épületek, a jogászvilág épületei, a régi Szeged, Kiskunfélegyháza, Hódmezővásárhely és Kiskunmajsa, az 1848-49-es szabadságharc és a trianoni békeszerződést követő irredentizmus voltak. A teljes gyűjtemény több mint 4000 lapot számlál. A történelmi Magyarország kastélyai és várai témában az ország egyik legkomolyabb gyűjteményét gyűjtötte össze. Halála után a gyűjteményt értékesítették, jelenleg már nem áll a család tulajdonában.
<br /></div>
<br />
<br /><div align="justify">Dr. Sándor Csaba idősebbik fia egy ideig kollégám volt, s barátom lett. Beszélgetéseink során kiderült, hogy az a híres képeslapgyűjtemény, amelyet Virág Zsolt a <a href="http://www.kastelylexikon.hu/">Magyar Kastélylexikon </a>sorozat szerzője és szerkesztője könyveihez felhasznált, az ő édesapjának gyűjteménye volt. Nagy örömömre megtudtam, hogy bár a gyűjtemény sajnos már nincs meg, a történelmi Magyarország kastélyait és várait bemutató képeslapok elektronikus formában elérhetők, s azokat CD-re kiírva megkaptam.
<br /></div>
<br />
<br /><div align="justify">Ezzel a bloggal nemcsak a történelmi Magyarország kastélyainak és várainak, egy valaha volt, mára elsüllyedt magyar világnak, hanem e világ emlékei lelkes gyűjtőjének, a sok romantikus magyar egyikének, dr. Sándor Csabának is emléket állítok.</div>
<br /><div align="justify"></div></div>Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2950957340958301340.post-61973082682063588252011-06-01T13:21:00.000-07:002011-08-17T01:45:25.788-07:00Magyar kastélyok, várak és kúriák<div align="justify">Szerencsés országokban ősi katedrálisok, ép, s ma is lakott várak, ódon polgárvárosok, sok évszázados falusi házak, és a személyes történelmek nemzedékeken átívelő megszakítatlan láncolata őrzi a nemzeti, a helyi és a személyes múltat. A családok gyarapodását sem szakította meg, szinte minden generációban egy-egy háború, összeomlás vagy államosítás. Európának ezen a tájain a nyugati ember számára felfoghatatlan dolgok történtek, s hazánkban az elmúlt száz évben is szinte minden generációt ért valami rettenetes csapás. </div>
<br /><div align="justify">
<br />Egészen a XX. század közepéig, hazánk sorsát leginkább meghatározó társadalmi osztály a magyar nemesség volt. A XIX. századi magyar újjászületés, a reformkor évtizedeinek, vagy éppen a XIX-XX. századi magyar irodalom nagyjai közül is nagyon sokan évszázados közép- és kisnemesi családokból származtak, akiknél a haza egykori fegyveres szolgálatát a későbbi békés időkben oly természetes módon váltotta fel a haza szolgálata a politika és az irodalom útján. A magyar nemességre sok rosszat mondtak az elmúlt évszázadokban, nem is egészen alaptalanul, de nem magyar ember, hanem egy jól értesült rokonszenvező kívülálló, C.A. Macartney, a Közép-Európával foglalkozó brit történész állapította meg: „Tetszik vagy sem, Magyarország a nemességnek és csakis nekik köszönhette, hogy nem vált a német birodalom egyik német tartományává.” (Idézi Sir Brian Cartledge, volt budapesti brit nagykövet Megmaradni című könyvében (179.o.), s megjegyzi: „A valóban számos gond ellenére Magyarország nemcsak fennmaradt, de – szembeszegülve az abszolutizmussal és a központosító állammal – azt a jogát is megtartotta, hogy másmilyen legyen.”) </div>
<br /><div align="justify"></div>
<br />
<br /><div align="justify">A II. világháború vége, az 1945. évi földosztás, s az 1948-as „fordulatot” követő négy évtized nemcsak a nagybirtok rendszernek, a magyar földbirtokos osztályok kilenc évszázados történetének vetettek egyszer és mindenkorra véget, hanem a magyar történelem e századainak felmérhetetlenül sok tárgyi emlékét is magukkal sodorták. Eltűntek lakóikkal, berendezésükkel, a sok generáción át hagyományozott családi emléktárgyakkal, iratokkal és a történelem kézzel nem fogható emlékeivel, a történelmi folytonosság hordozóival együtt a hatalmas angol kertekben rejtőző barokk, klasszicista vagy neogótikus kastélyok éppúgy, mint a közép- és kisbirtokos nemesek udvarházai.</div>
<br />
<br /><div align="justify">Ezzel a bloggal nemcsak a történelmi Magyarország kastélyainak és várainak, egy valaha volt, mára elsüllyedt magyar világnak, hanem e világ emlékei lelkes gyűjtőjének, a sok romantikus magyar egyikének, <a href="http://magyarkastelyokkepeslapokon.blogspot.com/2011/06/dr-sandor-csaba-gyujtemenye.html">dr. Sándor Csabának </a>is emléket állítok.</div>
<br />Duca di Salinahttp://www.blogger.com/profile/14078604430254075789noreply@blogger.com0