Hidasnémeti

Hidasnémeti jelenleg 1134 lakosú község a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban, Miskolctól kb. 60 kilométerre északkeletre. A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. 1910-ben még a Kassai járáshoz tartozott, s 719 magyar lakosa volt.

Német(i), illeti Alnémeti néven Árpád-kori település, mely a környék többi településéhez hasonlóan, a honfoglalás után az Aba nemzetségé volt. Nevét az oklevelek 1219-ben Olnemet néven a Váradi Regestrum említette először. A település a 12. században jött létre, kilenc másik faluval együtt német telepesek alapították. A 13. században a Hernád mentén három Németi falu: Al-, Fel- és Középnémet nevű telepes falu létezett, melyek közé Alnémeti (Hidasnémeti) is tartozott. Egyike volt annak a 10 királynéi német telepesfalunak amelyeket a vizsolyi ispánság fogott össze. A három Németi nevű települést még a király adta Menne dajkának, a szász István fia Mihály feleségének, aki IV. Lászlót és testvérét Máriát szoptatta. 1299-ben Mihály ispán és fia István, valamint György budai polgár a három Németi falun megosztozott; Fel- és Középnémeti keleti fele Mihályéké, nyugati fele Györgyé lett. Alnémetit pedig az új telepesek jövetele miatt közösen használták.

A 16. századig Alnémeti néven szerepel, ekkortól kezdik Hidasnémeti néven említeni, utalva a Hernád folyón átívelő hídra, ami fontos vámszedő hely volt. Ebből a faluból származik a Ferdinandy család (Ferdinandy György 21. századi író, Ferdinandy Gyula és Ferdinandy Gejza).

Dr. Sándor Csaba gyűjteménye három kastély, pontosabban kúria emlékét őrzi, ezeknek egyike a Ferdinándy család kúriája.

(A magyar nyelvű Wikipedia szócikke alapján.)