2014. július 13., vasárnap

Gönc

Gönc kisváros a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65 kilométerre északkeletre. 1910-ben, majd 2013 óta újra a Gönci járás székhelye. 1910-ben 2819 lakosa volt, 2013-ban 2164 lakosa volt; lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Gönc német telepes falu, a Hernád mentén, Újvár alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike, nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven. A tatárjárás után a királynéi német telepes falvakat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön. IV. (Kun) László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is.

Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király egy ideig Amadé nádornál, a várban tartózkodott. 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de sikertelenül. Az ostromlókat megverték és Vencel zászlaját elvették. A zászlót a gönci várnagy: Apród István elküldte a királynak Oroszországba, aki ekkor első felesége elhozatala miatt járt ott. 1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a Drugetheké lett.
Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős szőlőtermelés jellemezte, s az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.

Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az egri püspök joghatósága alól. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. (2000 garas?) és fél fertó (nyolcad tallér, esetleg dukát?), 1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, ezen összeg nagyságát tekintve Göncnél mezővárosszintre mutat. A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé.
1570 és 1647 között Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; Károlyi Gáspár  itt fordította magyarra a Bibliát  (lásd: Károlyi-biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.

A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált. A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentőségét.
1979–81 között itt működött a Szathmáry István alapította alkotótábor. 2001-ben visszakapta városi rangját. A 2013. január elsejétől életbe lépő közigazgatási beosztás a Gönci járás székhelyének jelölte ki.
Gönc látnivalói a Huszita-ház, a Pálffy-kastély, Károlyi Gáspár szobra a református templom kertjében, a régi zsidó temető és a Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás a református templom mellett. Környékén vannak a gönci pálos kolostor, valamint az Amadé-vár romjai.




Az egykori Pálffy-kastély Gönc városában, a Kossuth utcában áll, a városháza épülete mellett.
A kastély 1780-ban épült copf stílusban. Később nagymértékben átalakították eklektikus stílusban. Az épület összetett alaprajzú, földszintes. A főhomlokzatára atimpanonos bejárat a leginkább meghatározó. Az épület műemléki védettséget élvez. Jelenleg gyermekotthonként működik, jó állapotban van, nem látogatható. 


(A magyar nyelvű Wikipedia cikke alapján.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése